Ez a tanács persze nem mindenkinek működik. Van, aki azt állítja, hogy nem tud írni, és ahogy oda kerül elé egy fehér lap, azonnal frászt kap, lefagy. Erre is van megoldás, lesz is majd szó róla, na de először nézzük, miért segít nekünk az írás a lelki folyamatokban. Gáspár Kati grafológus, író, a Harmonet alapítója. Vele beszélgetünk.
Több mint grafológus
Gáspár Kati (Bucher Kati) a Harmonet portált 1999-ben alapítja meg, akkor már aktívan ír a Joy magazin karrier rovatába. A Mendzserek kézikönyvében önálló fejezetet ír a grafológiáról, folyamatosan publikál nem csak a szaklapba, de a HVG, a Nők Lapja, a Kurír és számos más magazin is folyamatosan közli írásait. 2001-ben írja meg első sikerkönyvét az Igazi cigánykártya címmel, mely azóta is a témalisták élén áll, a tizedik utánnyomás van forgalomban. Ő írja a Lélekpillangó meséjét (5 évad alatt összesen 6 könyv). Saját jóskártyát fejlesztett, könyvvel, jósrendszerrel (Poláris világ jóskártya), részt vett a Lélekpillangó társasjáték kifejlesztésében a Gémklubbal. Legolvasottabb cikke egymilliónál is többször került az olvasók elé. Rövid ideig a TikTokon is népszerű csatornát vezetett, ott örök hobbijáról, az állatvédelemről és a felelős állattartásról. Grafológusként többezer kézírást látott, ugyanennyi sorsot, embert. Előadói tapasztalata garancia arra, hogy az
Képzések: Óvodapedagógus, Relaxációs terapeuta (Németország), Grafológus, rajzelemző, NLP master, Tranzakcióanalízis, Aha-pszichológia, Természetgyógyász, és egy sor „kis tanfolyam”
Ma már mindenki számítógéppel ír – van még ma jelentősége a kézírásnak?
Igen. És nem. Én kötelezővé tenném az iskolákban a tízujjas gépírás oktatását, hiszem ma már szinte mindent számítógépen írunk és sokkal gyorsabb, ha a gépet professzionálisan használjuk. Egy csomó dologban ma már jobb, ha a inkább számítógépen vezetjük. De nem mindig, nem mindenkor.
A gép praktikus ,de ha magunkról írunk, ha tudnivalókat jegyzetelünk, akkor – és erre kutatások is vannak – sokkal jobban beépül a tanult információ, ha nem a gépbe jegyzetelünk, hanem leírjuk kézzel. A kísérletet egyébként akár a barátainkkal magunk is végrehajthatjuk. Egy 5-6 összetevőből álló ételreceptet egy csoport írjon fel magának géppel, egy másik csoport kézzel. Akik ehhez hasonló kontrollcsoportos kísérletet végeztek, azt találták, hogy a kézzel felírt dolgokra 3 nap elteltével az ember jobban emlékszik, mint a géppel írtakra.
A kézírást nem szabad elhanyagolnunk, de nem kell visszamenni a múltba miatta. Írjunk kézzel lelki naplót, hálanaplót, határidőnaplót jegyzetekkel, tárgyalási jegyzőkönyvet, emlékeztetőket (utólag fel lehet vinni gépre) és bármit, amiről úgy érezzük, hogy rólunk szól.
Miért lehet ez ilyen fontos, mi a magyarázata, hogy a kézírással jobban ki tudjuk fejezni magunkat?
Nézd meg Buddha kéztartását. A kezeit úgy tartja, ahogy mi a tollat fogjuk, és egy ujjal alátámasztjuk. A buddhai kéztartás és a kézírás kéztartása azonos. Valószínűleg azok az idegpályák, amelyek a tollat mozgatják, sokkal több dolgot stimulálhatnak még az agyban, mint azok, amelyekkel gépelünk.
Ha már lelki napló – miért érdemes ilyet írni?
Soma Mamagésa is mondta, hogy nagyon hosszú ideje vezet naplót. Én irigylem őt. Engem még gyerekként nagy trauma ért a naplóírással, az édesanyám folyamatosan elolvasta amiket írtam, sőt a barátnőm anyukájával meg is beszélték a mi naplóink tartalmát. Rettenetes árulásnak fogtam fel és többé én nem írtam naplót, pedig nagyon fontos feldolgozó munka volt a kamasz énem számára. Talán később ez jött ki bennem mint „grafomán grafológusban”. Viszont az írás, mint terápiás lehetőség mindig is érdekelt. Nem csak az írás hogyanja, mint grafológust, hanem az írás, mint kifejezési mód, a grafoterápia, a biblioterápia is foglalkoztatnak. Mindkettőről elég sokat tanultam. Annak, hogy miért érdemes naplót vezetni, két fő oka van. Az egyik, hogy ad egy keretet, egy rendszert, egy zárást minden napnak, a másik, hogy vissza lehet nézni a régi dolgokat, vissza lehet emlékezni általuk.
Mivel tud többet egy „kreatív írás” annál, hogy az ember kiírja magából, ami benne van?
Semmivel. Egyszerűen arról van szó, hogy módszereket ad arra, hogy hogyan tudjuk jól kiírni magunkból a dolgokat. Vannak erre trükkök, olyan gyakorlatok, amelyekkel könnyebben eljutunk ahhoz a belső lényegünkhöz, ahhoz a megoldáshoz amit egy szabad írással lehet, hogy csak hosszú idő alatt tudnánk elérni, vagy még úgy sem. A klasszikus szabad írás, amikor kiírjuk magunkból ami a szívünket nyomja, talán a legjobb feszültségoldó gyakorlatok egyike, de nem mindig segít valóban feldolgozni a helyzett. Inkább rálátni segít, ami nagyon nagy dolog, de lehet, hogy kapunk pár ötletet, hogy mit lehetne tennünk MÉG …
Ebben segít a grafológia, az NLP és a firkálás is. Erről lesz szó a 2021. október 16. Új Kör-eseményen. Ha csatlakoztok hozzánk, legyen nálatok, toll, ceruza, papír.
Szeretettel várunk benneteket!
nyitókép: https://pixabay.com/users/asundermeier-448808/